Magunkról

MAGYARORSZÁGI VÍZBŐLMENTÉS RÖVID TÖRTÉNETE

Magyarországon a két világháború között első sorban a Balatonon és az uszodákban alkalmaztak “vízi-mentőket”, mely főleg a szabad vizeken öntevékenységen alapult. A háború után főleg úszni jól tudókat alkalmaztak uszodamesternek, akinek a sok egyéb tevékenysége mellett a vízfelület felügyelete és szükség esetén mentés is feladata volt.

1981-ben a Csaba László írta meg az akkor modernnek mondható “VIZIMENTÉS” jegyzetet.
1989-ben az OTSH Dr Kajtár Istvánt bízta meg, hogy nyugati minta alapján szervezze meg a magyarországi társadalmi alapon működő vízi-mentő szervezetet. Még az évben létre is hozta a Magyar Életmentő Egyesületet, (MÉE) és elkezdte szervezni a vízi-mentő tevékenységet. Mivel a FIS az akkori életmentő világszervezet hármas követelményt támasztott tagszervezeteivel szemben, megalakította a Magyar Mentőúszó Szövetséget, amely még az évben átalakult Magyar Vízi-mentő Szövetséggé (MVSZ) mely a sporttevékenységet és az oktatási tevékenységet, míg a MÉE a vízi-mentő szolgálatszervezést (elsősorban a Balatonon) oldotta meg.
A német vízi-mentő szervezet (DLRG) segítségével megindult Magyarországon a modern vízi-mentő oktatás, a versenysport, és a vízi-mentő szolgálati rendszer. 1993-ban 15fő nemzetközi (FIS) oktatói vizsgát tett. 1991-94 között kb. 2000fö tett vízi-mentő vizsgát. 1994-ben Dr Kajtár István tragikus halálával a hazai, mentő tevékenység fejlődése megtorpant.
1995-ben mindkét szervezet ujjá alakult, a kezdeti presztízs problémák után mára a MÉE tevékenysége szinte csak a Balatonra korlátozódik, (mára ott is csökken) a MVSZ a Sport Törvényeknek megfelelően mára átalakult Magyar Élet-és Vízi-mentő Szakszövetséggé és a sporttevékenység, az oktatás mellett a szolgálat szervezésében, is egyre inkább bekapcsolódik. 1995-2007 között közel 1200 fő uszodamester képzésében vett részt, és 150 nyíltvízi vízi-mentőt képzett ki. A vízi-mentő versenysport, 2000-ig csak lassan fejlődött az évi 1-2 verseny és a versenyzéshez szükséges technikai eszközök hiányában ez érthető is. A szövetség állami támogatásának emelkedésével lassan az eredmények is jöttek. Nemzetközi versenyeken csak 2-3 fős csapattal “tanulni” utaztunk. 2002-től technikai eszközöket sikerült beszerezni így szinte minden versenyszámot meg tudtunk rendezni.
A 2003. évi Ifjúsági Európa Bajnokságon megszületett az első érmünk, mely Makány Balázs 200m-es akadályúszás versenyszámban mindjárt az első ARANY érem lett.

A hazai verseny fejlődése lelassulása ellenére a további nemzetközi eredmények (bár arany nem volt) tovább fejlődtek, egyre több versenyzőnk ért el érmes és jó helyezéseket melye Csaba László munkájának köszönhető. 2006 és 2007 újra ARANY érmet hozott és tovább fejlődtünk. A hazai versenyeken 4 korosztály részére évi 3-6 rendezünk versenyt,  melyet a mellékelt táblázat mutat.

 

1990-2001 Magyarországi balesetszerű vízbefulladás és elmerülés statisztikái

Év Férfi Összesen Százezer lakosra jutó halálozás 0-14 15-34 35-64
Éves korban meghaltak száma
1990 271 56 327 3,1 47 133 87
1991 291 44 335 3,2 45 124 40
1996 196 53 249 2,4 29 57 128
1997 170 46 216 2,13 27 50 107
1998 251 50 301 2,98 35 76 146
1999 216 43 259 2,57 30 54 135
2000 187 44 231 2,3 22 60 112
2001 162 40 202 2,02 13 42 147

Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 11 év vízbefulladási statisztikájának javuló tendenciájához mi is hozzájárultunk, amely szerint a fejlett nyugati országok mintegy kétszeres átlagáról másfélszeresre csökkent a tragikus végű vízi balesetek száma.

Jó tudni: Az első hazai életmentő bajnokságot Medek Miklós szervezte 1992-ben, ahol 156 versenyző vett részt.
Az első Nemzetközi érmet Makány Balázs szerezte 200 m akadályúszás, ifi Európa Bajnok 2003.



Leave a Reply