Aug. 07.

Vízimentő nap Szegeden

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat augusztus 6-án balesetmegelőzési napot szervez a Tisza szegedi szakaszán. Az illegális fürdőhelyeken (Sárga, FOKA, Lapos) fürdőzők figyelmét felhívják a veszélyekre, majd a legális szabad strandon vízimentési és újraélesztési bemutatót tartanak.

Az elmúlt hónapok sajnos nem múltak el vízi balesetek nélkül a hazai természetes vizeken. A Tiszai Vízirendsészeti Rendőrkapitányság működési területén fokozott ellenőrzésekkel próbálja a baleseteket megelőzni. Ebbe a munkájába bevonja az együttműködő partnereit is, a vízimentőket, és a polgárőröket is.

A vízi balesetet szenvedett emberekkel általában a vízirendészet munkatársai találkoznak először, ők érnek ki a helyszínre leggyorsabban, így legtöbbször az ő feladatuk – a sérülések fokától függően – a bajba jutottak elsősegélyben részesítése vagy akár az újraélesztése. A Tiszán az ártéri erdők sűrűsége, átjárhatatlansága, a meredek partfalak miatt, sokszor több kilométeres utat kell megtenni a hajóval, míg olyan helyre lehet szállítani a bajba jutott embereket, hogy az Országos Mentőszolgálat munkatársai át tudják venni a sérülteket.

A Vezetőképző Akadémia és a Tiszai Vízirendészeti Rendőrőrs vezetői programot dolgoztak ki a vízirendőrök speciális oktatására, amelynek során az állomány tagjai képesek lesznek a vízből mentőeszközök segítségével kiemelni a bajba jutott embereket, és a hajóban vagy a vízparton az Országos Mentőszolgálat megérkezéséig el tudják látni a sérülteket.

Seller András, a Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat elnöke

A vízből mentés témakörét a Magyar Élet- és Vízimentő Szakszövetség, a vízből mentést követő elsősegély nyújtási és újraélesztési tematikát pedig az Oxyteam Országos Sportmentőszolgálat szakemberei dolgozták ki.

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat meghívja a média munkatársait a vízi közlekedés és a természetes fürdőhelyek fokozott ellenőrzésére, ahol betekinthetnek a két szervezet együttműködésébe és a szervezetek képviselői tájékoztatást adnak az aktuális szabályokról.

Program:

13:30 A „Sárga” napozóhely (illegális fürdőhely) ellenőrzése, az ott lévő emberek tájékoztatása a természetes vizekben való fürdőzés szabályairól – a tájékoztatást tartja a Szegedi Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnoka;

14:15 A „Lapos” napozóhely (illegális fürdőhely) ellenőrzése, az ott lévő emberek tájékoztatása a természetes vizekben való fürdőzés szabályairól – a tájékoztatást tartja a Szegedi Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnoka;

15:00 Az Újszegedi Partfürdő és Kemping területén működő szabad strand rendőrhatósági ellenőrzése, majd a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó és az Oxiteam Sportmentőszolgálat közös bemutatója, abból az oktatási anyagból, amit majd a vízirendészet rendőreinek is el kell majd sajátítaniuk.

Forrás:

Seller András

a Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat elnöke

 

Az eredeti cikk a promenad.hu oldalon olvasható.

May. 19.

2016. évi VÍZIMENTŐ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG (Medencés)

  1. évi VÍZIMENTŐ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG (Medencés)

Gyerek, Serdülő, Ifjúsági, és Felnőtt

 

NEVEZÉSI LAP LETÖLTÉSE

                                                                                  

  1. A verseny célja: Minden korcsoport országos bajnoksága, az ifi és felnőtt versenyzőknek a 2016. évi VB-re válogató verseny.
  2. Rendező: Magyar Élet és Vízimentő Szövetség, társrendezők: Csepel Öttusa VSE és Újbuda BHG SE
  3. A verseny ideje: 2016. 06.04. (szombat) 9.00 óra
  4. A verseny helye: Csepeli Strandfürdő (50m-es medence) 1213 Hollandi út 14.
  5. Nevezés: 8.00- 8.20-ig. Nevezési lapokat előre megírva kérjük hozzátok magatokkal!!
  6. Nevezési díj: NINCS
  7. Nevezési feltételek: A versenyen részt vehet az a sportoló: – akit egyesülete benevez,
    – van érvényes rokon sportági sportorvosi engedélye, a sportorvosi engedélyeket a helyszínen a rendezők ellenőrzik!!!

2016 Korcsoportok:

Gyerek:          2005 és fiatalabb,

Serdülő:         2002-2004,

Ifi:                  1998-2001,

Felnőtt:          1997-től

 

  1. Anyagi feltételek: A rendezés költségeit a MÉVSZ állja
  2. Egyéb feltételek: A versenyszabályzat szerint.

 

  1. Versenyszámok: Női és férfi versenyszámok

200 m akadályúszás                                     I-F

100 m akadályúszás                                       S,

50 m akadályúszás                                         Gy

4×50 m akadályváltó                                               I-F

Kötéldobás                                                   I-F

50 m gyorsúszás                                           Gy-S-I-F

100 m babamentés uszonnyal                     I-F

50m babamentés uszonnyal(25m-nél a baba) Gy-S  

50 m babamentés                                         I-F

100m babamentés hevederrel, uszonnyal  I-F

100 m kombinált mentés                             I-F

200m szuper vizimentő                                bemutató

 

Az uszonyos számokhoz uszonyt mindenki hozzon magával!

  1. Értékelés: A helyezés: az időfutamokban elért eredmények alapján.
  2. Díjazás: KORCSOPORTONKÉNT az I-III. Helyezett érem díjazásban részesül.
  3. Óvás: 5.000 Ft, az eredmény nyilvánosságra hozatala után egy órán belül.

Előre nem látható akadály esetén a rendezőség a változtatás jogát fenntartja!

 

PROGRAM:

  1. június 4 (szombat)

7.45 Találkozó csepeli strand bejárata előtt

8.00-8.20-ig: Nevezés, előre kitöltött és kinyomtatott nevezési lapok leadása versenyszámonként a mellékelt nevezési lapon!

8.30-8.50-ig: Bemelegítés

9.00-11.00-ig: Verseny

12.00 Eredményhirdetés

 

Az időpontok tájékoztató jellegűek, csak az első kezdési idők biztosak!

 

Budapest, 2016.05.02.

Endlein Viktória, MÉVSZ elnökségi tag

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. évi VÍZIMENTŐ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG (Nyílt vízi)

Ifjúsági, Felnőtt

 

  1. A verseny célja: Az ifi és felnőtt versenyzőknek országos bajnokság, illetve a 2016. évi VB-re válogató verseny.
  2. Rendező: Magyar Élet és Vízimentő Szövetség, társrendezők: Csepel Öttusa VSE és Újbuda BHG SE
  3. A verseny ideje: 2016. 06.04. (szombat) 14.00 óra
  4. A verseny helye: Budapest, Lupa tó, TÓ 1
  5. Nevezés: Helyszínen. Nevezési lapokat előre megírva kérjük hozzátok magatokkal!!
  6. Nevezési díj: NINCS
  7. Nevezési feltételek: A versenyen részt vehet az a sportoló: – akit egyesülete benevez,
    – van érvényes rokon sportági sportorvosi engedélye, a sportorvosi engedélyeket a helyszínen a rendezők ellenőrzik!!!

 

 

  1. Anyagi feltételek: A rendezés költségeit a MÉVSZ a résztvevőkét az SE-k állják.
  2. Egyéb feltételek: A versenyszabályzat szerint.

 

  1. Versenyszámok: Női és férfi versenyszámok

Nyílt vízi úszás (kb 400 m)                I,F

Szörf verseny                                     I, F

Mentés szörfdeszkával                       I, F

Kombinált nyíltvízi váltó                   I, F      (uszony szükséges!)

Parti zászló (ha lesz pálya)                 GY, S, I, F

Parti sprintfutás (90m)                       Gy, S, I, F,

 

  1. Értékelés: A helyezés: az időfutamokban elért eredmények alapján.
  2. Díjazás: KORCSOPORTONKÉNT az I-III. Helyezett érem díjazásban részesül.
  3. Óvás: 1.000 Ft, az eredmény nyilvánosságra hozatala után egy órán belül.

 

Előre nem látható akadály, illetve vihar, rossz időjárás esetén a rendezőség a változtatás jogát fenntartja!

 

PROGRAM:

  1. június 4 (szombat)

14.00   I. Nevezés, csapatvezetői értekezlet

Edzés, bemelegítés

15.00   Verseny

 

Kb. 17.00 EREDMÉNY hirdetés

 

Budapest, 2016.05.02.

Endlein Viktória

MÉVSZ elnökségi tag

Apr. 23.

A Magyar Élet és Vízimentő Szakszövetség sportág stratégiai fejlesztési terve 2014-2024

MÉVSZ fejlesztési terve (időtáv: 2007-2013)

 

A MÉVSZ 2013. Évi Közgyűlésén megtárgyalásra és elfogadásra került a Vízi Mentés Sport Hosszú Távú Fejlesztési Terve című dokumentum, melynek kiegészítését az alábbi, több részletre kiterjedő tanulmánban tesszük meg.

 

1.            Helyzetelemzés

1.1  A sportág a nemzetközi és hazai sportéletben betöltött helye, szerepe

A sportág az Ókortól az úszáséval párhuzamosan alakult ki, majd az 1800-as évek végén szétvált és önállóan fejlődött. 1910-ben alakult nemzetközi szövetséggé (FIS), amely az akkori elsősorban nyugat európai világ vízimentő sportját és a vízimentési, vízibalesetek megelőzésében szerzett tapasztalatok átadását, cseréjét szervezte.

1993-ban az akkori két nemzetközi szervezet FIS és WLS megegyezett, és (ILS) International Life Saving Federation (Nemzetközi Életmentő Világszövetség) néven egyesültek.

Az ILS-nek hármas követelménye van tagszervezeteivel szemben: sport, oktatás, vízimentő szolgálatszervezés és működtetés.

Együttműködik, illetve tagja több nemzetközi szervezetnek így az ENSZ, WHO, I.O.C., AGFIS, IWGA, CMAS, a Vöröskereszt stb.

Magyarországon az OTSH megbízásából Dr. Kajtár István kezdte el megszervezni a magyarországi vízimentést társadalmi alapon, a német DLRG mintája alapján, és annak segítségével. 1989-ben megalakul a Magyar Életmentő Egyesület, majd 1991-ben a Magyar Vízimentő Szövetség. 1995-ben  létrejött a Magyar Élet- és Vízimentő Szakszövetség (MÉVSZ). Szövetség hármas feladata között szerepel – vízi mentő képzés, oktatás és a szolgálat mellett, a vízi mentő sportág szervezése, versenyrendszerének irányítása, fejlesztése.

  • Nemzetközi szövetségek alakulása, tagországok számának növekedése (alakulás évében, 1970-72-ben, 1986-88-ban, jelenleg), a sportolói taglétszám a világban, Európában (a tagországok taglétszámai alapján)

Az ILS-nek több mint 100 tagszervezete van, az európai szekciójának 37 ország a tagja.

 

  • A hazai szövetség tagegyesületeinek száma, taglétszáma, tendenciák

Magyar Élet- és Vízimentő Szakszövetségnek jelenleg 29 tagszervezete van, a legnagyobb tagszervezeti létszám 2012-2015 között volt, amikor elérte a tagszervezeti létszám a 40-et. Sajnos ez azonban nem köszönt vissza minden esetben a versenyzői aktivitással így a 2015-ös tagrevízió után 24 szervezet csökkent vissza a szervezeti létszám. 2016 év elejére azonban aktív versenyzői egyesületek bekapcsolásával 29-re sikerült nővelni ezt a számot. A versenyzői létszám az elmúlt 5 évben 170-és 220 fő között alakult, jelenleg 243-an rendelkeznek versenyzői engedéllyel, mely lassú emelkedő tendenciát mutat.

  • A Magyarország eredményessége, tendenciák

Először 1989-ben vett rész magyar versenyző nemzetközi versenyen. Az első országos versenyt 1992-ben rendeztük. Komoly csapattal nemzetközi versenyen azonban először, a Besztercebányán megrendezett ifjúsági Európa Bajnokságon vettünk részt. 2001-ben az elnökség Csaba Lászlót, – a Testnevelési Egyetem Úszás és Vízisportok tanárát bízta meg, a szövetségi kapitányi feladatok ellátására. Az – elsősorban úszókból kialakított csapat, szép sikereket ért el az ifjúsági kontinens versenyeken. 2003-ban az olaszországi Viaregioban megszületett az ifjúsági Európa Bajnokságon, a sportág első aranyérme. Makány Balázs a 200 méteres akadályúszásban lett első. A lányok közül Kovács Anett (edzője, Bundics Ildikó) 3 egymást követő EB.–n lett ugyanabban a számban aranyérmes, ami az európai vízi mentő sportágban, ez idáig páratlan teljesítmény! A felnőtt EB-ken és VB-ken, is sikerül versenyzőinknek a legjobbak futamába (“A”, “B” döntő) bekerülniük. Az eddigi legeredményesebb szereplésünk, a 2007- ben a tenerifei (Spanyolország) EB. volt. Lipcsei Krisztinát, csak a világcsúcsot úszó olasz versenyző előzte meg, s a harmadik helyen is magyar vízi mentő, Kovács Anett végzett. Ezen a versenyen a női vízi mentő váltó (Kovács Anett, Lipcsei Krisztina, Lábdy Alexandra, Királyhidi Panna) harmadik, míg a férfi váltó (Bunda Máté, Gréczi Attila, Batházi Tamás, Zubor Attila) negyedik helyet szerzett. A VB-ken az egyéni számokban – a női versenyzők közül- idáig Kovács Anett szerepelt a legeredményesebben. Alexandriában (Egyiptom 2010) minimális különbséggel szorult le a dobogóról, s lett negyedik. Fiúk közül, Bunda Máté 2004-ben lett döntős az 50 méteres babamentésben. Masters kategóriában, Csaba László Világ és Európa Bajnokságokat is nyert (2003 EB., 2004, 2010 VB) úgy, hogy kategóriájában kétszer is megdöntötte a világcsúcsot. 2011-től az európai szövetség szabálymódosításai miatt (pl. többek között átmenetileg eltörölték a “sikerszámunkat” az akadályúszást, 2015-ben azonban ismét visszakerült a programba) a válogatott csapat összeállítása gyökeresen megváltozott. Az úszó számokban is jó teljesítményre képes, uszonyos úszó Kovács Zsófia, szerepeltetése került előtérbe (2013 EB Hága (Hollandia) 10. helyezés), váltókban “A” döntők, míg VB–n a kiváló úszó, kajak versenyző – Csernák Petra (tengeri kajakozásban, középdöntő) versenyzése kiemelkedő. Versenyzőink teljesítménye, a kevés speciális edzés és versenyzési lehetőség mellett, igen dicséretes. A 43 ország részvételével megrendezett, – 2010-es VB –n, az összesített pontversenyben – csak női csapattal!-  a 22. helyen végeztünk. A 2013. évi EB-n, 17 ország közül az uszodás versenyekben a 8. hely bravúrnak számított.

  • A nemzetközi sportági életet és eredményeket meghatározó országok, csoportok és a magyarok ezekhez való viszonya

A nemzetközi versenyeken főleg a német, belga, olasz, francia. spanyol, holland, valamint amerikai, ausztrál, újzélandi, dél afrikai versenyzők a legjobbak.  Tömeges versenyzői jelenlét elsősorban a tengerrel, óceánnal rendelkező nyugati kultúrájú országokban vannak, ott ahol a tenger közelsége napi problémát, munkát jelent. Magyar versenyzőknek jó a kapcsolatunk a németekkel, edzőik sokat segítenek, a nemzetközi mezőnybe való felzárkózáshoz. Először 1989-ben vett rész magyar versenyző nemzetközi versenyen. Az első országos versenyt 1992-ben rendeztük.

 

1.2  A sportág jelenlegi helyzete, a szövetség tevékenysége:

 

  • A verseny-, élsport területén

A verseny-, élsport területén lassú fejlődés tapasztalható, melyet a javuló nemzetközi eredmények mutatnak: Ifi EB első és harmadik valamint 4. helyezés, és Felnőtt VB hatodik hely. Az elmúlt években (2013, 2014, 2015) egyre több számban vagyunk képesek döntőt úszni, sőt a tengeri számokban is képesek versenyzőink bejutni az a döntőkbe. Kiemelendő, hogy 2-3 év szünet után 2014-től ismételte tudtunk férfi versenyzőket is indítani a Világversenyeken. Nagyon pozitív fejlemény, hogy 2013 óta állandó résztvevői vagyunk az ifjúsági vízimentő EB-nek és VB-nek. Dicséretes, hogy évről évre senior (master) versenyzőink is vannak, ez 2015-ben 2 arany (Dr. Csikány Csilla) és egy ezüst érmet jelentett a szövetségnek az Európa Bajnokságról. Az ifjúsági versenyzőink közül az alicantei Európa Bajnokságon a Hamlin Matthew, Beliczai Bencze páros 3. helyezést ért el kötéldobásban, és szereztünk több a döntős helyezést.

  • A utánpótlás-nevelés területén

Az utánpótlás-nevelés terén az 5 éve elkezdett „Víz a barátod” programunk csak lassan indult el, alapvetően finanszírozási problémák miatt. Ennek ellenére az utánpótlás korú versenyzői létszámunk állandó, illetve lassú emelkedést mutat. Komoly előrelépés, hogy több tagszervezetünk elkezdett utánpótlásneveléssel foglalkozni, így 2014, 2015-ben közel 100 utánpótláskorú versenyzőnk volt. Külön öröm, hogy 2013 óta részt tudunk venni a vízimentés ifjúsági világversenyein, sőt 2015-ben több döntős helyezés mellett bronzérmet is szereztünk.

  • A iskolai, diák-, és felsőoktatás sportja területén

Az iskolai, diák- és felsőoktatás sportja területén lassú a fejlődés, hisz sportolóink többsége közülük kerül ki, de az iskolákban sajnos még nincs ilyen szerveződés. A diákolimpiai mozgalomban nem veszünk részt. 2015 év elejére elkészítettük a MOB megbízásából azt a kerettantervet (Csaba László szövetségi kapitány és Endlein Viktória szövetségi edző segítségével), amely lehetővé teszi sportiskolák számára a vízimentő sportág választását.

  • A rekreációs célú sport (szabadidősport) területén

Rekreációs és időszaki vízimentő szolgálatban résztvevők létszámában értük el talán a legnagyobb fejlődést. A résztvevők közül sokan később a rendszeres karitatív önkéntes vízimentő szolgálatokban is részt vesznek, ezzel elősegítve a vízi balesetek megelőzését.

  • A fogyatékosok sportja területén

A fogyatékosok sportja terén kezdeményeztük mozgássérültek részére vízibaleset megelőző bemutatók szervezését és igyekeztünk bevonni őket a gyakorlatokba is.

 

 

 

1.3  Jelenlegi szakmai és infrastrukturális feltételek

1.3.1  A sportág szervezeti és irányítási rendszere

A sportág szervezete és irányítása jelenleg az országos szakszövetség közvetlen részvételével történik. Elkezdtük a területi szövetségi rendszer kialakítását a szakág Budapesti Szövetsége létrehozásával.

  • A sportág finanszírozása területén (állam, önkormányzatok, szövetség, egyesület, egyén, szponzor, stb.)

A sportág finanszírozása elsősorban az állam költségvetés támogatásával és pályázatok útján kapott támogatások segítségével történik. A szponzori támogatások még csak egy-egy akciónknál, eseményünknél tapasztalható.

1.3.3. A sportági létesítmények területén,

A sportágnak nincs saját céljait szolgáló létesítménye.

1.3.4. A szaktudás, szakemberképzés területén

A szövetségnek közel 30 nemzetközi vizsgával rendelkező oktatója van. A sport felkészítést úszó és búvár edzői, szakedzői képesítéssel rendelkező szakemberek végzik. A bíróképzés terveink között szerepel.

1.3.5. A sportág kommunikációja területén

A sportág marketingje és kommunikációja területén vagyunk talán a legjobban elmaradva.

1.3.6.  Nemzetközi és hazai kapcsolatok területén

Nemzetközi kapcsolataink jók, elsősorban a német a belga, valamint az osztrák szövetség segít a legtöbbet. A hazai kapcsolataink is jók.

1.3.7.  Hazai rendezésű nemzetközi versenyek területén

Hazánkban eddig csak egy országok közötti versenyt rendeztünk, de azzal kivívtuk a német partner elismerését.

 

 

1.3.8.  Sportegészségügy és doppingellenes tevékenység területén

Sportegészségügy és doppingellenes tevékenység területén, sportolóink csak az általános sportorvosi rendszeres vizsgálaton vettek részt. Nemzetközi versenyen dopping probléma nem volt. Válogatott keret eddig külön orvosi „válogatottakat megillető” segítségben és felügyeletben nem részesültek

 

2.            Célkitűzések és a megvalósítás koncepciója

 

2.1                       Szakmai célkitűzések és megvalósítás koncepciója (mit és hogyan/milyen eszközökkel kíván megvalósítani) a versenysport és az utánpótlás nevelés területén

A verseny-, élsport területén, szeretnénk felzárkózni a nemzetközi élvonalhoz, és a következő egy évtizedben kvalifikálni szeretnénk magunkat a Világjátékokra.

A vízi mentés versenyszámaiban, a speciális vízi mentő képességek (pl. ügyesség) mellett, alapvetően a következő sportágak mozgásanyaga jelenik meg:

a., úszás

b., uszonyos úszás

c., atlétika

d., kajak-kenu

e., kombinált képességek ( olyan versenyszámok, ill. váltószámok, amelyben a felsorolt sportágak közül 2-3-4 sportág mozgásanyagára is szüksége van a versenyzőknek. Valamint a szimulációs verseny (SERC), ahol az elsősegély nyújtási ismeretek is fontosak.

A VÍZI MENTŐ VERSENYSZÁMOK FELOSZTÁSA SPORTÁGAK SZERINT:

a., Úszásra “épülő” versenyszámok:

– 200m akadályúszás

– 50m babamentés

– 100m kombinált mentés

– 4x50m akadályváltó

– 4x25m babamentő váltó

– tengeri/nyíltvízi úszás

 

 

b.,uszonyos úszásra “épülő” versenyszámok:

-100m babamentés uszonnyal

-100m babamentés uszonnyal, hevederrel

c., “atletikus” képességeket igénylő versenyszámok:     -parti zászló

-90m futás homokban

-4x90m váltófutás homokban

d., kajak-kenu sportág:

– kajakverseny

e., kombinált képességeket igénylő versenyszámok:     -200m szuper vízi mentő (úszás- uszonyos úszás)

-4x50m kombinált váltó (úszás- uszonyos úszás

– kötél dobás (úszás-ügyesség )

– tengeri kombinált váltó (úszás- uszonyos úszás

– páros szörfös mentés (úszás- szörfözés)

– oceanman (úszás-kajak-szörf)

– oceanman váltó (úszás-kajak-szörf)- szimulációs verseny (SERC) (úszás- elsősegály)

A vízi mentő versenyszámok sportágak szerinti felosztásánál kitűnik, hogy legtöbbször a jó úszástudásra van szüksége a versenyzőknek. Az elmúlt évek tapasztalata alapján egyértelművé vált, hogy a vízi mentő sportot űző versenyzők felkészítésében és versenyeztetésében, két módszer, út van. “A” csoportot (többség) azok az országok alkotják, akik “specialistákat” versenyeztetnek. “B” csoportban a felkészítést “globálisan” minden számra egyformán végzik az edzők.

“A” módszer:

VB és EB-ken az egyik legeredményesebb országa, Olaszország. A vízi mentés és az úszás sportág egy országos szövetségbe tartozik. A versenyzők egy része neves úszóversenyző. Pl.: számos nagy verseny győztese az akadályúszásban Erika Burato, az olasz úszócsapat tagjaként olimpián, VB-n, EB-n, Universiaden vett részt. 2007-ben a vízi mentő EB –n Lipcsei Krisztina, és Kovács Anett előtt világcsúccsal nyerte a 200m akadályúszást.

Az úszók között szembetűnő, a női 200 m akadályúszás jelenlegi – kínai- világcsúcstartójának ideje.  A 2 perc körüli idő, akadályok nélkül is jó eredmény a hölgyek számára.

Az egyiptomi 2010-es világbajnokságon a házigazdák, – nem véletlenül- szerepeltek jól a futószámokban. A mozgásukon, a technikájukon, a felépítésükön, az izomzatukon, látszott, hogy atléták. Ennek megfelelően az uszodás versenyeken, csupán a verseny vége felé végeztek. A példákat hosszasan lehetne sorolni, akár kajak versenyzőkkel is.

ILS versenyszabályai kimondják, hogy egy országból összesen 6 versenyző indulhat, és az egyes versenyszámokban is meghatározzák az indulók számát (csapatszámokban egy csapat., egyéni versenyszámokban két versenyző indulhat országonként). Fontos szabály, hogy a versenyzőknek uszodai, és nyílt vízi számokban is kötelező elindulniuk. Ezért nem lehetnek csak specialisták. A csapatösszeállításnál olyan versenyzők kellenek, akik egy-két számban kiemelkedő teljesítmény nyújtanak, és más versenyszámban is “hozzák az átlag felettit”. (magyar csapatban az utóbbi években ilyen versenyző Csernák Petra, aki neves, korosztályos bajnok úszóból lett kajakos)

A magyar csapat érmes eredményeit – ez idáig – az úszókból lett vízi mentők érték el. Makány Balázs az első, aki vízi mentő ifi EB-n aranyérmet nyert, későbbi magyar válogatott, olimpikon volt. Lipcsei Krisztina EB csapattag, Universiade 4. helyezett, sokszoros magyar bajnok, az úszó pályafutása befejezése után lett vízi mentő versenyző és EB 2. , VB-5.  helyezést ért el. Kapás Boglárka vízi mentő ifi. EB 2. helyezettje, majd a londoni olimpia, pontszerzője lett, 800m-es gyorsúszásban. Kovács Anett sporttörténelmet írt vízi mentésben, mivel 3 egymást követő ifi EB-n győzött a 200m akadályúszásban, felnőtt EB 3., mellet VB 4. és 5. helyezése van (legeredményesebb vízi mentőnk!) a nemzetközileg is igen erős magyar női úszók mögött, sok jó eredménnyel büszkélkedhet. (jelenleg egy amerikai egyetem ösztöndíjasa)

Az eredményes korábbi versenyzői múlt, azonban nem “záloga” a vízi mentő versenyek  eredményességéhez, hiszen volt több olyan kiemelkedő úszónk, aki egyéni versenyszámban nem ért el értékelhető eredményt a vízi mentő EB-n, mert nem ismerték az alapvető vizimentő versenytechnikákt.

A csupán “speciális sportági tudás”, sem nem jelent eredményességet a vízi mentő versenyeken. Kiemelkedő búvár úszóink sok esetben a vízi mentő 100 méteres versenyszámaiban a félt távnál mindig az élmezőnyben voltak, s aztán – a speciális ügyességet igénylő , táv második felében hátrébb csúszva, általában a középmezőnyben végeztek.

A saját sportág vízi mentésre történő “adaptálásában” jó példa a kajakos Csernák Petra és Edina. Az ausztráliai VB-n az előfutamukat megnyerték, s a döntőben, amikor a dagály miatt magasabb volt a víz, így nehezebb volt a “beülés” (a vízi mentő kajak, nem azonos a sík vízi kajakkal!), azt nem tudták megfelelő gyorsasággal elvégezni. Az indulásnál, a speciális vízi mentő képességekkel rendelkezők, annyi előnyt szereztek, hogy  azt a táv végéig – folyamatos előzés mellett sem tudták ledolgozni. (A VB 13. 14. helyezés így is dicséretes!)

“B” módszer:

Az élversenyző képzés másik útja az ausztrál (csapatban az egyiptomi VB 1, Ausztráliában 2.  helyezés) és angol módszer, ahol nem speciális, hanem “globális” felkészítés van.

A világbajnokságokra az ausztrál csapatot a “tényleges” vízi mentőkből állítják össze. Ennek megfelelően az uszodás számokban – ahol nem annyira szükséges a vízi mentő képesség- kevesebb jó helyezést érnek el, mint a nyílt vízen, ahol “tarolnak”.  (A hatalmas hullámokon átevezni nekik nem probléma, sem kajakkal, sem szörffel. Ők nap, mint nap ezt csinálják.)

Egy baráti beszélgetésen egy magyar versenyző (kajakos) megkérdezte az angol csapat tagjait, hogy ők mit sportolnak. Meglepődve néztek a kérdezőre s – egyszerre, büszkén mondták, ” mi vízi mentők vagyunk”! Az angol csapat is elsősorban a nyílt vízi számokban eredményes.

Egyes versenyszámokban, nemzetközi sportági eredményesség (ez az alap!) nélkül nem lehet eredményes vízi mentő eredményt elérni! (Itt természetesen a “mérhető” sportágakról van szó.)

 

A vízi mentő sportág hosszú távú fejlesztési irányelvei

  1. A “rokon” sportágak élversenyzőit “átképezni” vízi mentő versenyzővé. (Jelenlegi módszer, nagyobb előkészítéssel, edzőtáborokkal, évközi speciális edzésekkel, versenyekkel, szélesebb kiválasztással.)
  2. (“igazi”, “tényleges”) vízi mentő szakosztályok megalakítása. (Jelenlegi MÉVSZ tagszervezeteiben –többnyire- más sportágak versenyzői vannak leigazolva, pl. úszó, búvár, vitorlás, kajak-kenu, öttusa, szinkronúszó stb.)

 

A vízi mentő szakosztályok kialakításának folyamata

  1. SZAKASZ

A vízből mentés alap sportága az úszás. A képzés nevelés alapvető színtere az iskola, valamint az ezzel szorosan egységet alkotó, erre épülő egyesületi képzés. A kötelező általános iskolai tantervben (2. osztályban kezdődik, de vannak iskolák ahol már az első osztályban is tanítják) szerepel az úszás.  A vízből mentés fontossága miatt, el kellene érni azt, hogy már az alsó tagozatos gyerekek is elkezdjék a vízi mentés alapjait tanulni. Az úszás, mint alapsportágra épülve, szerepeljen a tantervbe a vízi mentés és az elsősegélynyújtás.

Az úszás sportágban ahhoz, hogy később versenyzőt neveljünk, először oktatni, tanítani kell. A megfelelő technika után jöhet a képességek sokoldalú fejlesztése. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve (terhelhetőséget, a mit, miért, hogyan), az állóképesség fejlesztése a legfontosabb a gyermekkorban. A pubertás kor előtti nem megfelelő “alapozás” a későbbi eredményesség “gátja” lehet.

Itt is érvényesnek kell lennie annak a szűk szakmai értelembe vett alapigazságnak, hogy minél magasabb szintű az alap-állóképesség, annál magasabb szintű speciális képesség építhető rá fel.

8-12 éves korban az alap állóképesség mellett, az általános ügyességet kell fejleszteni, a jövő vízi mentő versenyzőjének. Ebben a korban, még nincs vízi mentő versenyző, csak tanulók vannak, akikben ott rejlik a lehetőség, a későbbi –esetleges- jó versenyzőhöz.

Az általános képzés egy részét el tudjuk végezni az iskolai keretek között, viszont a speciális feladatokat már csak egyesületi keretek között lehet elvégezni (akadályúszás, uszonyos úszás, elsősegélynyújtás stb.) Az edzésekhez olyan uszodákra van szükség, melyek lehetővé teszik a speciális versenyszámok tanulását.

  1. SZAKASZ

Fő feladatai: -speciális vízi mentő versenyszámok mozgásanyagának elsajátítása (akadályúszás, uszonyos úszás, babamentés, kajakozás, szörfözés, elsősegélynyúltás)

– technikai képzés

– ügyesség fejlesztése (pl.: kötéldobás)

– játékos feladatok (parti zászló)

– kiválasztás

– versenyeztetés

Joggal merülhet föl a kérdés, milyen legyen a sportág kiválasztási rendszere, van-e szükség kiválasztásra. Természetesen igen. A folyamat azonban a vízi mentésben speciális, mert itt több sportági képességet kell figyelembe venni. Lehetőséget kell teremteni a tudatos és a természetes kiválasztásnak, kiválasztódásnak.

A kiválasztásnál, válogatásnál mérni kell azt, ami mérhető, s azokat akik nem felelnek meg az elvárásoknak el kell tanácsolnunk a versenyzéstől. A kiválasztás során, minél több adat áll rendelkezésünkre, annál megalapozottabban dönthetünk. Figyeljünk azonban arra is, hogy a biológiai fejlődés nem egy időben történik a gyermekeknél.

 

  • SZAKASZ

Fő feladatai: – technikai képzés és az ügyesség továbbfejlesztése

  • az állóképesség mellett, a gyorsaság fejlesztése
  • általános és speciális gimnasztikai feladatok
  • az anaerob kapacitás növelése, a gyorsasági állóképesség fejlesztése
  • versenyeztetés (minden versenyszámban), nemzetközi megmérettetés

Ebben a ciklusban, már a fő célunk a teljesítmény növelése, a versenyeken minél jobb eredmény elérése. Ennek érdekében speciális edzésmódszerekkel fejlesztjük a versenyzőink állóképességét, erejét, ügyességét, kondícióját, koordinációs képességét.

A felkészülési terv elkészítésénél figyelembe kell vennünk a versenyzőink az évi fő versenyét, helyét, idejét stb. A versenyeztetési terv alapján kell összeállítani az éves edzéstervet. A felkészülési tervnek ezen kívül tartalmaznia kell, az edzőtáborok helyét és idejét, valamint az orvosi vizsgálatok időpontját.

Az időjárás figyelembevételével az uszodai edzések mellett, egyre több hangsúlyt fektessünk a szabadban történő gyakorlásra is (futás, kajakozás, szörfözés, nyílt vízi úszás).

Az általános hatású gimnasztikai gyakorlatok mellett, egyre több legyen a speciális nyújtó – lazító gimnasztika.

Fontos eleme legyen a felkészítésnek, a páros versenyszámok (szörfözés, kötéldobás) ill. a váltók összeállítása, a váltások gyakorlása.

A hazai viszonyokat figyelembe véve, a MÉVSZ-nek a két módszert együttesen kell alkalmazni. A vízi mentő szakosztályok mellet, legyen lehetősége egy –a sportágunkhoz vonzódó- más sportágakból jövő versenyzőnek is kipróbálnia képességeit, a vízi mentő sportágban. Szükség volna az iskolai, diák és felsőoktatás sport területén bekapcsolódni a Diák Olimpia verseny rendszerébe. Nagy lehetőség a sportágunk fejlesztésére a vízimentő szolgálatban résztvevők nagy száma. Az ILS-ben is a vizimentő szolgálat, a vizientő oktatás és a sport teljes egységben van egymással, így a szabadidősport területén érdemes kihasználni a Balaton, Duna, Tisza adta speciális lehetőségünket, ezzel hozzájárulni a vízi baleseti tragédiák csökkentéséhez.

A sportág fogyatékosok sportja területén

A fogyatékosok sportja területén tovább folytatjuk a megkezdett bemutatóinkat és segítjük, a vízisportunkban való részvételüket.

 

2.2  A sportág fejlesztéséhez szükséges szervezeti, pénzügyi és infrastrukturális feladatok

 

  • Szervezeti és irányítási rendszer területén

A sportág szervezeti és irányítási rendszerét a területi szövetségek megalakításával is fejleszthetjük, de a jövőben a legfontosabb az volna, hogy az egyes tagszervezeteinknél segítsük a vízimentő sportág hatékony működését. A tagszervezetink alapvetően sportegyesületek, azonban a hazai és nemzetközi vízimentés sajátosságai miatt vannak közöttünk olyan szervezetek is amelyek alapvetően vízimentő szolgálattal foglalkoznak, alapszabályukban vállalják a sporttal való foglalkozást is. A MÉVSZ tehát 80-90%-ban sportszervezetekből áll – túlnyomórészt úszó és búvár klubok – de megjelennek vízimentő szolgállattal rendelkező szervezetek is, hiszen a vízimentő szolgálat és a vízimentő sport egymástól nem elvélasztható. Ezekre a szervezetekre leginkább a szabadidő sport, a sport rendezvény biztosítás, sportbíráskodás tekintetében számíthatunk.

A MÉVSZ-nek a jövőben tehát az úszó és búvár klubjainál el kell érje, hogy rendszeresen tartsanak vízimentő edzéseket és a későbbiekben ezeknél a kluboknál akár szakosztály szinten is elkülönüljön az úszástól, búvárúszástól, öttusától, stb a vízimentés.

Véleményünk szerint a területi tagozódás is lehet segítség a szervezeti fejlődésben, de úgy véljük, hogy inkább regionális vagy megyei felelősők (edzők) kinevezésére volna szükséga, akik tartják a kapcsolatot a meglévő MÉVSZ tagszervezetekkel, új sportszervezeteket próbálnak bevonni a vízimentés számára, valamint időről időre vízimentő bemutatókat, képzéseket, versenyeket szerveznek.

A központi MÉVSZ működés megerősítésére is szükség van, hiszen jelenleg szinte mindenki önkéntes alapon segíti a szövetség munkáját, amivel hosszútávon nem lehet előrelépni. Szükség van első körben fizetett négy órás titkársági alkalmazottra, aki intézi az egyes pályázati elszámolásokat, napi kifizetéseket, versenyzéssel és oktatással kapcsolatos adminisztratív ügyvitel, honlap feltöltést, stb. Szintén szükség van arra, hogy a közeljövőben megbízási díjjal a szövetségi kapitány és az ifjúsági szövetségi kapitány munkája is finanszírozva legyen.

Három-öt éven belül el kell érni, hogy a MÉVSZ-nek fizetett főtitkára legyen, illetve a regionális megbizottak számára is alap megbízási díjat és költségtérítést kell biztosítani.

A szervezeti fejlődés szempontjából kiemelt fontosságú a versenyrendezés. Ezért folytatni kell a Budapesti Vizimentő Szövetséggel közösen az évadnyitó és záró versenyek megszervezését, valamint legalább évi egy országos bajnokságra és válogató versenyre szükség van, lehetőség szerint úgy, hogy vidéki, erősebb vizimentő bázissal rendelkező helyszíneken is rendezzünk évről évre versenyeket (Szeged, Kaposvár). Középtávon arra is szükség van, hogy helyi, megyei versenyeket is támogassunk akár jelképes 50-100 ezer Ft-al.

  • A sportág finanszírozása területén (állam, önkormányzatok, szövetség, egyesület, egyén, szponzor, stb.)

A MÉVSZ finanszírozása alapvetően a MOB költségvetési támogatásán nyugszik. Ez az összeg eredményességtől, versenyzői és tagszervezeti létszámtól függően évente 4-5 millió Ft körül alakul. Ebből a támogatásból a MÉVSZ az éves vízimentő VB vagy EB, részben az ifjúsági szakág EB és VB, a hazai veresenyrendezés, valamint az alapműködés költségeit tudja kigazdálkodni (bérleti díj, könyvelői díj, egyéb megbízási díjak, stb.).

Bevételt jelent még az ILS kártyakiadásból befolyó összeg, azonban ez a bevétel igen hektikus, számottevő növekedés csak akkor várható az oktatási bevételekből, amennyiben az ILS képzést a hazai felnőttképzéssel sikerül összhangba hozni. (OKJ-s, illetve OKJ-n kívűli akkreditált képzésekkel). További bevételt jelent még a magányszemélyek éves szinten 500.000 és 1.000.000 Ft közötti anyagi és természetbeni támogatása (egyes költségek átvállalása, pl autóbérlés, üzemanyagköltség, stb). A sportág finanszírozása területén további bevételt jelenthet, az önkormányzatok részére (elsősorban a vízisportolásra alkalmas területtel rendelkezők) vizimentő szolgáltatások biztosítása, bár ezt az inkább vállalkozó jellegű szolgáltatást a tagszervezeteknek kell elérnie, és a befolyó összegből áldoznia a vízimentő sportra. (Gyakorlatilag ezt történik az Újbuda BHG, a Csepeli Barrakuda és a Szegedi Vizimentők szervezeténél.) Kihasználatlan lehetőségként tekinthetünk a NEA és egyéb pályázati forrásokra (Fővárosi, helyi önkormányzati támogatás), amelynek pályázáshoz meg kell teremteni a pályázatíró kapacitást és valós programokat kell tudni megvalósítani.

Középtávon el kell érni, hogy az éves 6-7 millió Ft közötti MÉVSZ költségvetési bevételi oldal 8-9 millió Ft-ra növekedjen, hosszútávon pedig a MÉVSZ éves költségvetésének el kell érnie az éves 15-20 millió Ft-ot!

  • A sportági létesítmények területén

A MÉVSZ jelenleg nem rendelkezik saját vízimentő képzési bázissal. A sportági létesítmények területén, hosszú távon feladat legalább egy vízibázis kialakítása. Középtávon el kell érni, hogy a MÉVSZ is részesülhessen az állami (NSK) fenntartású uszodák kedvezményes árú pályahasználatából. Sőt, ezen kedvezményes árat a tagszervezetink számára is be kell csatornázni. Jelenleg a Nemzeti Sportuszoda adhat ilyen lehetőséget, de reményeink szerint a Tüskecsarnokban is hamarosan lesz lehetőség kedvezményes árú uszodai pályahasználatra.

Nyílt vizi versenyzés esetén el kell érni, hogy állandó verseny helyszínt alakítsunk ki amely alkalmas a parti futószámok, parti startolás körülményeihez. Így sürgető feladat megvizsgáni annak lehetőségét, hogy melyik nyílt vízi stranddal lehet együttműködést kialakítani egy edző és versenybázis kialakításához (Ócsa, Kopaszi gát, Balaton-Zánka).

  • A szaktudás, szakemberképzés területén

A szaktudás, szakemberképzés területén cél, hogy a már meglévő igény kielégítésére új tanfolyamok szervezzünk (vizimentő és vízimentő oktató ILS rendszerű, OKJ-n kívűli vagy OKJ-s képzés) illetve 3-5 éven belül a Tesnevelési Egyetemmel együttműködésben be kell indítani szakági edzőképzést.

A 2015. év elejére elkészült a sportiskolák számára egy olyan képzési program, amely lehetővé teszi, hogy a hazai sportiskolák választhasság a vizimentést is mint sportágat a képzési rendszerükben. 2018-ra el kellene érni, hogy az első ilyen sportiskolai évfolyam beinduljon Magyarországon.

2015-ben a MÉVSZ elindította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamar felé a vizimentő Szakmai Képzési Program akkreditációját, melyet 2016. januárjában elfogadtak. A közeljövőben el kell érni, hogy minél több tagszervezetünk indítsa el ezen program alapján a képzési akkreditációját, hogy növeljük a hazai vizimentő létszámot. Ezzel párhuzamosan 2016 tavaszán az Országos Képzési Jegyzékben is megjelent a vizimentő képzés, ezért el kell éri, hogy a MÉVSZ akkreditált képző központ legyen, és mint sportszövetség lehetősége legyen a vizsgabizottsági tagok kijelölésére.

A hivatalos edzőképzés beindításáig évente a szövetségi kapitánynak és az ifjúsági szövetségi kapitánynak a tagszervezeti úszó, búvárúszó, öttusa és kajak-kenu tagszervezeti szakedzőink számára továbbképzést kell biztosítania.

  • A sportág kommunikációja területén (célcsoport, “üzenet”, kommunikációs csatornák)

A sportág marketingje, ezen belül kommunikációja területén, javítani kell a megjelenésünkön. Minimum elvárás, hogy a ma már nagyobb létszámmal megrendezésre kerülő hazai vizimentő versenyeket jelezni kell a sajtó felé, az eseményeket követően sajtóközleményt kell kiadni. Szintén kötelező közleményt kiadni akkor ha nemzetközi versenyen jó eredményt érünk el. A mevsz.hu weblap folyamatos feltöltése jelenleg megoldott középtávon azonban érdmes megvizsgálni, hogy miként lehet a megjelenési arculatot javítani és esetleg a worldpress-es formátumot lecserélni. 2017-re meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy önálló facebook csoportot indítsunk.

  • Nemzetközi és hazai kapcsolatok területén

Nemzetközi és hazai kapcsolatok területén, szükséges tovább erősíteni a már meglévő és kibővíteni a jelenleg kétoldalú kapcsolatainkat. Nagyon komoly eredmény, hogy az ILS új versenyszabályzatának megalkotásában alelnökünk Ágh Norbert is részt vett. Meg kell vizsgálni, hogy az ILS illetve az ILSE munkájában bizottsági szinteken, hogyan tudnánk hatékonyabban résztvenni.

 

 

2.2.7. Hazai rendezésű nemzetközi versenyek területén

A MÉVSZ az elmúlt 15 évben nem rendezett nemzetközi versenyt. Amennyiben sikerül kilalakítani 2018-ig egy állandó, megfelelő minőségű nyíltvizi verseny rendezésére alkalmas bázist, úgy a 2019 vagy 2021-es vizimentő ifi Eb-t érdemes volna megpályázni. Az elkövetkező években szerencsés volna elérni, hogy a szlovák, szerb, osztrák vagy szlovén vizimentő versenyzők, akikkel kapcsolatban vagyunk, megjelenjenek egy-egy hazai rendezésű versenyünkön.

2.2.8. Sportegészségügy és doppingellenes tevékenység területén

Sportegészségügy és doppingellenes tevékenység területén, a többi sportághoz hasonló feltételeket és ellátást és támogatást kívánunk nyújtani versenyzőinknek. A vízimentés nem dopping érzékeny sportág, azaz nem jellemző a doppingvétség a versenyzőinknél nemzetközi szintéren sem. A versenyzőink ráadásul az úszó, kajak-kenu, búvár úszó, öttusa sportágukban átesnek szintén doppingellenőrzésen. Ettől függetlenül a válogatott versenyzőinket minden esetben le kell jelenteni a WADA és a MACS felé, illetve évente részt kell vennünk a MACS kötelező rendezvényein.

A sportegészségügy terén a vizimentő versenyengedélyek érvényessége sportorvosi alkalmassághoz van kötve, így a kiadott engedély csak sportorvosi igazolás bemutatása mellett érvényes, melyről az adott versenyen a versenyző vagy sportegyesülete gondoskodik. A válogatott versenyzőink számára biztosítjuk az OSEI ellátását.

 

3. Pénzügyi tervek

 

A MÉVSZ költségvetése az elmúlt években 6-7 millió Ft között mozgott, a bevételi oldal és a kiadási oldal hozzávetőlegesen egyensúlyban volt egymással. A költségvetés alapvetően a MOB támogatásán, oktatási bevételeken és magánszemélyek, cégek támogatásán alapul. A fentiekben bemutatott stratégia kialakításához, a céljaink eléréséhez a következő páénzügyi ütemezésnek és tervnek kell megvalósulnia:

  • 2014-2017: 2017 végére a MÉVSZ költségvetésének el kell érnie az éves 8-9 millió Ft-ot. Az elmúlt évek költségei mellett a plusz forrásoknak biztosítani kell 1 állandó titkársági alkalmazott bérét, valamint a szövetségi kapitány és az ifjúsági szövetségi kapitány megbízási alapon történő díjazását is. A többletforrás igényt az oktatási bevételek évi 1 millió Ft-ra növeléséből és egyéb pályázati bevételekből reálisan megvalósíthatónak tartjuk.
  • 2018-2021: A MÉVSZ éves költségvetése 10 -15 millió Ft között mozog éves szinten. Ebből állandó titkárásági alkalmazott bérét, valamint szövetségi főtitkár, szövetségi kapitány és ifjúsági szövetségi kapitány megbízási díját kellene kigazdálkodni. Növelni kell hazai rendezésű versenyek számát és éves szinten legalább 1 millió Ft-ot kell elkülöníteni vízimentő szakosztályok  támogatására (képzések, eszközbeszerzések, versenyrendezés). Minden világversenyre teljes férfi és női csapattal kell kiutazni. A forrásokat az éves szinten növekedő oktatási bevételekből (legalább 2 millió Ft/év), a MOB támogatás 1 millió Ft-os remélt növekedésével, valamint éves szinten 3-4 millió Ft körül alakuló magánszemélyi támogatás és pályázati egyéb bevétel elérésével látjuk megvalósíthatónak.

·      2022-2024: A MÉVSZ éves költségvetése 15 -20 millió Ft között mozog éves szinten. Ebből meg kell növelni az irodai alkalmazottak számát, ki kell gazdálkodni a szövetségi főtitkár, szövetségi kapitány és ifjúsági szövetségi kapitány megbízási díját, illetve anyagi támogatást kell adni a regionális megbízottaknak. Növelni kell hazai rendezésű versenyek számát és éves szinten legalább 1 millió Ft-ot kell elkülöníteni vízimentő szakosztályok  támogatására (képzések, eszközbeszerzések, versenyrendezés). Minden világversenyre teljes férfi és női csapattal kell kiutazni. A 2022-2024-es ciklusban el kell érni, hogy a MÉVSZ felnőtt vagy ifjúsági vízimentő világversenyt rendezzen. A forrásokat az éves szinten növekedő oktatási bevételekből (legalább 5 millió Ft/év), a világversenyen elért jobb eredményeink miatt a MOB támogatás 3 millió Ft-os remélt növekedésével, valamint éves szinten 3-4 millió Ft körül alakuló magánszemélyi támogatás és pályázati egyéb bevétel elérésével látjuk megvalósíthatónak.